Csernátoni Vajda Sámuel (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernátoni Vajda Sámuel
Született1821. február 19.
Dés
Elhunyt1889. április 22. (68 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozásajogász,
honvédtiszt,
műfordító
SablonWikidataSegítség

Csernátoni Vajda Sámuel (Dés, 1821. február 19.Kolozsvár, 1889. április 22.) királyi járásbíró, aljárásbíró, 1848/49-es honvédtiszt.

Élete[szerkesztés]

A nagyenyedi és kolozsvári református kollégiumból kikerülve, jogot végzett, és a királyi táblánál három évi írnokoskodás után ügyvéd lett, és Belső-Szolnok vármegye ülnökei közé vették fel. 1848-ban mint nemzetőr, később mint honvédtiszt Bem József seregében harcolt. A szabadságharc után besorozták, és Olaszországba került, ahonnan öt év múlva bocsátották haza. Ekkor Désre, majd árpástói kis birtokára vonult vissza. A bethleni járásbíróság szervezése során Désen vállalt hivatalt, később albíró lett.

Olaszországban tartózkodása alatt jól megtanult olaszul, és lefordította az egész Boccacciót, de ez, valamint az olaszországi viszonyokra vonatkozó s műtörténelmi, illetve az 1848–49-as jegyzetei kéziratban maradtak.

Munkái[szerkesztés]

  • A Regélőbe a vidéki társaséletről több cikket írt
  • Magyar ifjakhoz és szépnemhez című cikkét a Regélő-Pesti-Divatlap közölte
  • Olaszországi történetek a forradalom után és Mihelás debreczeni kudarca 1848-ban című történeti visszaemlékezéseit a Kolozsvár (1888. dec. 24. és 1889. 32. sz.) hozta.

Források[szerkesztés]