Bojthor Endre

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bojthor Endre (Bojtor Endre) (1812 körül – Nagybánya, 1877. december 26.) hivatalnok[1] 1832/36-ban az országgyűlési ifjak[* 1][2] egyike. Megyei tisztviselőként is tevékenykedett,[1] a kiegyezés után pedig több éven át országgyűlési irodaigazgató volt.[3]

Az országgyűlési ifjú[szerkesztés]

Amikor 1836-ban Lovassy Lászlót negyedmagával elfogták és felségsértési pert indítottak ellenük, a Lovassy által alapított társalkodási egyesület[* 2][4] tagjai közül még további öt ellen volt név szerinti elfogatóparancs, köztük Bojthor Endre ellen is. Bojthort azonban, akárcsak a másik négyet (Pázmándy Dénes, Pulszky Ferenc, Szemere Bertalan és Vukovics Sebő), azonban nem találták otthon,[5] később pedig megmentette a főispáni közbenjárás.[6] A nádor szintén úgy tartotta, hogy az ő vád alá helyezésük nem lenne helyes, ugyanis „ezeket nem annyira gonosz szándék, mint inkább erejöknek és hivatásuknak az esztelenséggel határos túlbecsülése vezette félre.”[7] A tagok elleni vád maga az egyesületi tagság volt, és hogy három lengyel emigránst rejtegettek maguknál.[5]

A perben Bojthor Endre is vallomást tett. Tagadta az elfogott ifjak elleni vádakat, és előnyösen, rokonszenvesen jellemezte őket.[8]

1848-tól haláláig[szerkesztés]

Zazula Etellel 1873. évi szeptember 16-án esküdött meg a felsőbányai római katolikus plébánián. Gyermekük nem született.[9]

„Az 1848 évi országgyűlés alatt, annak elejétől fogva mint könyv és okirattárnok, 1861-ben mint irattárnok, 1865. évi deczember 2-tól kezdve, mint ideiglenesen, 1869. évi május 28-ika óta pedig mint végleg kinevezett irodaigazgató 1875. évi május 12-én történt nyugdíjaztatásáig minden országgyűléseken folytonosan és állandóan a képviselőháznak szolgálatában volt.” – rögzítette 1878. május 6-án a Képviselőházi irományok abból az alkalomból, hogy özvegye nyugdíjért folyamodott.[10]

Bojthor rendszeresített fizetése a lakbéren kívül 1800 forint volt. Teljes fizetéssel ment nyugdíjba, mivel 1848-ik évtől kezdve, valahányszor az országgyűlés összehivatott, a képviselőháznál mindannyiszor alkalmazásban volt, és mivel az egészségi állapotában beállott kedve­zőtlen változást önfeláldozással párosult szolgálati készsége nem csekély mérvben idézte elő, és mivel különben is hanyatló korban volt.[11] Az özvegyének hogy „teljes vagyontalansága mellett a véginségtől megóvassék” 420 forint nyugdíjat engedélyeztek.[12]

Nyomtatásban megjelent munkái[szerkesztés]

  • Az 1869. évi ápr. 20-ra összehivott országgyűlés képviselőháza, tagjainak név- és lakjegyzéke. Pest, 1869. Hoffmann és Molnár (Eggenberger-féle könyvkereskedés) kiadásában[1]
„az eddigieknél sokkal czélszerűbb összeállításban jelent meg...minden egyes képviselőnek följegyezve pártállása, választói összes száma, a rá és az ellenjelöltekre esett szavazatok s a nem Szavazók száma”[13]
  • Az 1872-ik eszt. szeptember hó 1-ső napjára összehivott országgyűlés képviselőháza tagjainak betűsoros név- és lakjegyzéke. Uo. 1873.[1]

Utóélete[szerkesztés]

Kulin Ferenc „Kölcsey” című vitadrámájában Pulszkyval és Szemerével együtt egy Bojtor Andrást (sic!) szerepeltet az országgyűlési ifjak között. Ő az a drámában, aki a Társalkodó egyesület alapítását előkészítve annak elveit írásba foglalja és Kölcseynek felolvassa.[14] A drámának ez a szereplője később az elé a választás elé kerül, hogy vagy kilép az egyesületből és elfogadja az államtanácsosi ajánlatot, hogy néhány hónapos joggyakorlatra a hivatalába lép; vagy társai közt marad, de összejöveteleikről őneki minden héten jelentést tesz; vagy haladéktalanul távozik Pozsonyból.[15]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ országgyűlési ifjak: nemesi származású, a liberális nemességet támogató jogászhallgatók a pozsonyi reformországgyűléseken, akik gyűléseiken fölolvasásokat és beszédeket tartottak demokratikus és köztársasági szellemben, tüntetéseket rendeztek.
  2. ↑ társalkodási egyesület: A francia "Société des droits de l'homme" mintájára jött létre 1834-ben, és az emberi jogok terjesztését tűzte ki céljául. Horváth 1.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Rajzok a képviselőházból: A képviselőház elnöki széke 1869-ben. Jankó János rajza. Vasárnapi Ujság, XXXIX. évf. 13. sz. (1892. március 27.) (PDF) „Képünk, melynek rajza szintén azon időből való, az elnök háta mögött az öreg Bojthor Endrét tünteti föl, ki a Lovassy-ügyben elzárt or­szággyülési ifjak egyike, kiről Horváth Mihály is megemlékezik, s ki mint volt honvéd tiszt viselte akkor az irodaigazgatói hivatalt, a mi­lyet már az 1849-iki debreczeni országgyülé­sen is ő töltött be.”
  • Bojthor Endrének a Lovassy-perben mondott tanúbeszéde fennmaradt Vörös Antal, Kossuth titkára leírásában (említi: Kossuth összes)
  • Idősb Szőgyénÿ-Marich László orszagbíró emlékiratai. 1 Budapest: Hornyánszky Viktor Cs . és Kir. Udvari Könyvnyomdája. 1903. OCLC 32796647   archive A könyv 4-5. oldalán számos forrás van felsorolva az országgyűlési ifjakra, a társalgási egyesületre és a Lovassy-perre vonatkozóan.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bojthor_Endre&oldid=26761951”