Bethlen Elek (író)

Bethlen Elek
Született	1777. március 20. Üreg
Elhunyt	1841. február 11. (63 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	császári és királyi kamarás
Sablon • Wikidata • Segítség

Bethlen Elek (bethleni gróf) (Üreg, 1777. március 20. – Pest, 1841. február 11.) császári és királyi kamarás, író.

Élete

Gróf Bethlen Pál lovassági tábornok és báró Kemény Krisztina fiaként született. Miután a göttingeni egyetemen befejezte tanulmányait, Miksa főhercegnek, az erdélyi 1809–1810. inszurrekcionális (nemesi felkelő) főparancsnoknak hadsegédje lett. 1835. március 23-ától az erdélyi királyi főkormányszék tanácsosa volt. Előszeretettel és nagy felkészültséggel foglalkozott magyar történeti és közgazdasági tárgyakkal. A hazai diplomatikában igen jártas volt. Anyanyelvén kívül beszélte a latin, a német, a francia, az olasz és a román nyelvet. Nyomtatott műveit nem magyar, hanem német nyelven írta, hogy hazáját és az arra vonatkozó tudnivalókat a külfölddel könnyebben megismertethesse.

Művei

• Halálfő. Kétfelvonásos vígjáték, fordította G. B. E. Kolozsvár/Szeben, 1793.
• Ansichten von Siebenbürgen. Pest, 1818.
• Vestigia illustris familiae della Genga in Transilvania. Claudiopoli, 1826. (Ism. Hasznos Mulats. 1827. l. 291.)
• Geschichtliche Darstellung des deutschen Ordens in Siebenbürgen. Wien/Leipzig, 1834.

Kéziratban több munkát hagyott hátra. Eulalia és Meinau, Ziegler Fr. V. ötfelvonásos szomorújátékát fordította (előadták Pesten 1811. július 18. Kézirata a nemzeti színház levéltárában); göttingai, coburgi s koppenhágai útinaplói 1795–97-ből (ism. Torma Károly a Kolozsvári N. Naptárban, 1867.); emlékirat az erdélyi inszurrekcióról 1809–1810-ből; Ideen eines siebenbürgischen Patrioten 1809-ből, melyet Miksa főhercegnek nyújtott be. Történeti, közgazdasági s művelődéstörténeti jegyzeteinek és okmánygyűjteményének tárgy szerinti lajstroma (121 szám) közölve van a Századokban (1887. 352 l.).

Cikkei a Hasznos Mulatságokban, Hon és Külföldben (1842. Szilágyság) és a külföldi német lapokban, nevezetesen a Hormayr Archivjában (1822.) jelentek meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.