Bálint Benedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bálint Benedek
Született1860. május 20.[1][2]
Szentkatolna
Elhunyt1920. szeptember 20. (60 évesen)[1]
Békéscsaba
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
  • ipari formatervező
  • fametsző
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1876–1880)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bálint Benedek (Szentkatolna, 1860. május 20. – Békéscsaba, 1920. szeptember 20.[3]) fametsző, grafikus, iparművész. Testvére, Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) nyelvész és orientalista volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Bálint Endre és Illyés Ágnes voltak.[3] Elemi iskoláját Szentkatolna római katolikus felekezeti iskolájában kezdte meg, majd Kézdivásárhelyen tanult tovább. 1876–1880 között a Mintarajziskolában (Magyar Képzőművészeti Egyetem) tanult,[4] ahol Morelli Gusztáv (1848–1909) tanítványa volt. 1881–1883 között Párizsban tartózkodott; 1885-től itthon, Budapesten dolgozott. 1885–1902 között a Morelli-műhely fametszője volt. 1902–1912 között Kézdivásárhelyen rajztanárként dolgozott. 1912–1913 között az orosházi állami polgári fiúiskolában tanított. 1913–1920 között Békéscsabán oktatott.

Munkássága[szerkesztés]

Az egyik legjobb technikájú magyar fametsző volt. Munkácsy Mihály festményeinek és rajzainak sokszorosítója volt. Illusztrációkat metszett fába, székely népi stílusban iparművészeti munkákat is készített. Tüllre varrott új csipketechnikájával nagy feltűnést keltett.

Kiállításai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A székely népművészetről (Erdély, 1907)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00738.htm, Bálint Benedek, 2017. október 9.
  2. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  3. ↑ a b Halálesete bejegyezve a békéscsabai állami halotti akv. 197/1920. folyószám alatt.
  4. ↑ MKE Hallgatói adatbázis. [2017. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szentkatolnai Bálint Benedek. Tanulmányok és Bálint Benedek fametszetei. Szerkesztette: Borcsa János (Kézdivásárhely, 1998)
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny. 2 db.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7  
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Budapest, 1915.
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bálint_Benedek&oldid=25704657”