Atogepant
Az atogepant egy relatíve új fejlesztésű, kismolekulás gyógyszerhatóanyag, amelyet az FDA 2021 szeptemberében engedélyezett migrén prevenciójára. A kalcitonin gén-rokon peptid (calcitonin-gene-related-peptid, CGRP) receptor antagonizálásával fejti ki migrénellenes hatását. Vényköteles gyógyszerként, Qulipta néven van forgalomban az USÁ-ban tabletta formájában 10 mg, 20 mg és 30 mg-os dózisban. Az atogepant volt az első olyan hatóanyag a gepantok közül, amelyet kizárólag prevenciós terápiára fejlesztettek.[1][2][3] 2022.08.17. óta Magyarországon AQUIPTA néven 10 mg és 60 mg-os dózisban tabletta formájában van forgalomban és a hatóság által fokozott felügyelet alatt áll.
Fejlesztés[szerkesztés]
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, migrén ellen használt hatóanyagot nem kifejezetten a migrén kezelésére fejlesztették ki. Az évek során egyre nagyobb ismeretanyag gyűlt össze a migrén patomechanizmusát illetően, így a célzott hatóanyagok fejlesztése került előtérbe. A migrén kórfolyamatát illetően számos elmélet látott napvilágot, köztük a különböző neurotranszmitterek betegségben betöltött szerepe is. Állatokon és embereken végzett kísérletek és vizsgálatok kimutatták, hogy a CGRP-nek köze van a migrén kialakulásához. Ezt követően a 2000-es években a CGRP útvonalat megcélozva fejlesztették ki az első generációs CGRP-antagonista hatóanyagokat, azaz a gepantokat.[1]
Az első generációs gepantok közé tartozik az olcegepant, a telcagepant, a BI44370TA, az MK-3207, azonban ezeknek a készítményeknek a fejlesztését leállították a hepatoxikus mellékhatásaik miatt.[1]
A közelmúltban fejeződött be több, második generációs gepant klinikai vizsgálata, amelyek pozitív eredményekkel zárultak. Ígéretes, hogy nem jelentettek hepatotoxikus mellékhatásokat ezeknél a szereknél. A második generációs gepantok közé tartozik a rimegepant, az ubrogepant, a vazegepant és atogepant is.[2] Az atogepantot az FDA 2021 szeptemberében engedélyezte migrén prevenciós kezelése céljából.[3]
Farmakológia, farmakokinetika[szerkesztés]
A migrén során egy agyi elektromos hullám alakul ki, mely végigterjed a nyakszirti lebenytől egészen a frontális lebenyig és e közben különböző agyi területeken áthaladva, aktiválja azokat. Ezen aktiválódások eredménye, hogy a különböző receptorok és agyi idegek mellett, különböző vazoaktív anyagok is felszabadulnak, köztük a CGRP is, ami vazodilatációt okoz az agyi erekben.[4]
Ahogy a legtöbb gepant, az atogepant is a CGRP útvonalon fejti ki a hatását. A CGRP receptoron antagonista hatást fejt ki, azaz blokkolja a CGRP kapcsolódását a receptorához, így gátolva a vazodilatációt, valamint a gyulladásos citokinek felszabadulását.[5]
A klinikai vizsgálatok során nem jelentettek súlyos mellékhatásokat. Az atogepant nem rendelkezik hepatotoxikus hatással, valamint nem okoz koronária spazmust szemben a triptánokkal. A leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a hányinger, székrekedés, csökkent étvágy, fáradtság és az aluszékonyság.[2][5]
Az atogepant CYP3A4 enzimeken metabolizálódik és több transzporternek is szubsztrátja (P-gp, BCRP, OAT, OATP). Nem jelentettek releváns gyógyszer interakciót szumatriptán, acetaminofen, naproxen vagy ösztradiol/levonogesztrel együttadása során. Az atogepant 89%-ban a széklettel ürül, míg csupán 8%-a ürül a vizelettel. Májbetegek esetében magasabb plazmakoncentrációt figyeltek meg, így ezen betegcsoport esetében körültekintően kell eljárni. Tmax értéke 1-2 óra közé esik, míg a felezési ideje körülbelül 11 óra. Plazmafehérje-kötődése relatíve magas, 98,2%.[2][3]
Biztonságosság, hatékonyság és tolerálhatóság[szerkesztés]
Több mint 2000 betegen végeztek klinikai vizsgálatokat az atogepanttal kapcsolatosan. A vizsgálatok során kimutatták, hogy az atogepant szignifikánsan lecsökkentette a havi migrénes napok és fejfájások számát. Placebóval összehasonlítva nem találtak szignifikáns különbséget a nemkívánatos események tekintetében. Jelentősebb mellékhatások a hányinger, fáradtság és a székrekedés volt. Az atogepant összességében biztonságos és jól tolerálható szer gyors és tartós hatással.[6] Számos klinikai vizsgálat jelenleg is folyamatban van.
Jelenleg az atogepant az egyetlen olyan specifikus hatóanyag, amely kifejezetten szájon át alkalmazható a migrén megelőzésére, így új lehetőséget biztosít az injekciós vagy infúziós monoklonáris antitestes kezelések helyett azon betegeknek, akik az orális terápiát részesítik előnyben.[3][6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Switzer, Maranda Paige, Kayla Rena (2022. január 1.). „Atogepant for the prevention of episodic migraine in adults”. SAGE Open Medicine 10, 205031212211286. o. DOI:10.1177/20503121221128688. ISSN 2050-3121.
- ↑ a b c d Moreno-Ajona, David, Peter J. (2022. március 16.). „New Generation Gepants: Migraine Acute and Preventive Medications”. Journal of Clinical Medicine 11 (6), 1656. o. DOI:10.3390/jcm11061656. ISSN 2077-0383.
- ↑ a b c d Moreno-Ajona, David, Peter J. (2020. június 1.). „Gepants, calcitonin-gene-related peptide receptor antagonists: what could be their role in migraine treatment?”. Current Opinion in Neurology 33 (3), 309–315. o. DOI:10.1097/wco.0000000000000806. ISSN 1350-7540.
- ↑ Close, Liesl N, Minyan (2018. április 25.). „Cortical spreading depression as a site of origin for migraine: Role of CGRP”. Cephalalgia 39 (3), 428–434. o. DOI:10.1177/0333102418774299. ISSN 0333-1024.
- ↑ a b Sangalli, Linda (2023. január 12.). „Calcitonin Gene-Related Peptide (CGRP)-Targeted Treatments—New Therapeutic Technologies for Migraine”. Future Pharmacology 3 (1), 117–131. o. DOI:10.3390/futurepharmacol3010008. ISSN 2673-9879.
- ↑ a b Singh, Alok (2022. március 1.). „Atogepant for Migraine Prevention: A Systematic Review of Efficacy and Safety”. Clinical Drug Investigation 42 (4), 301–308. o. DOI:10.1007/s40261-022-01130-0. ISSN 1173-2563.