2024-es európai parlamenti választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2024. március 12.
2024-es európai parlamenti választások
← 2019 2024. Június 6-9 2029 →
720 fős parlament
Többség: 361 fő
Részvétel: 0 0 ezer szavazó a 0 ezerből
5% küszöb: szavazat


Listavezető Manfred Weber Nicolas Schmit Valérie Hayer
Párt EPP S&D Renew EU
Előző választás 178 fő, 140 fő, 102 fő,
Mandátumok
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
Listavezető Terry Reintke
Bas Eickhout 		Marco Zanni Ryszard Legutko
Nicola Procaccini
Párt Greens/EFA ID ECR
Előző választás 72 fő, 59 fő, 43 fő,
Mandátumok
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
Listavezető Walter Baier
Párt The Left    
Előző választás 37 fő,
Mandátumok
+/–
arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
az Európai Bizottság elnöke
a választások előtt
Ursula von der Leyen
EPP


A 2024-es európai parlamenti választást 2024. június 6. és 9. között tartják.[1] Az Európai Parlament 720 tagja 27 ország közel 450 millió európai polgárát képviseli. A szavazást Magyarországon 2024. június 9-én vasárnap tartják.

Szabályok[2][szerkesztés]

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják”[3] A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak arányos választásnak kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.

A tagállamok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson részt vevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.

Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.

Írországban és Máltán az egyszeri átruházható szavazatok módszerét alkalmazzák.

Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít,[4] de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.

Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a nagykövetek tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kellett elfogadnia.

A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.

A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% a 2024-es választásoktól kezdve.

A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.

Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.

Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az internetes szavazást is, valamint az európai pártcsaládok logóinak használatát a szavazólapokon.

A parlament összetétele[szerkesztés]

A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.

Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 25 parlamenti képviselő szükséges.

Pártcsaládok listavezetői[szerkesztés]

A 2014-es európai parlamenti választások előtt új nem kötelezőérvényű rendszert vezettek be az Európai Bizottság elnökének kiválasztására, e szerint amelyik pártcsoport szerezi meg a legtöbb mandátumot, annak vezető jelöltje lesz a Bizottság elnöke. [5] Ennek eredménye alapján 2014-ben végül a legnagyobb csoport jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölték és választották meg a Bizottság elnökének. [6] Az európai pártok vezetőinek célja a rendszer 2019-ben történő ismételt alkalmazása volt, a pártcsoportok kiválasztották a vezető jelöltjeiket, és televíziós vitát szerveztek a jelöltek között. [7] Azonban a választásokat követően mégis Ursula von der Leyen német védelmi minisztert választották a Bizottság elnökének, aki a választások előtt nem volt jelölt. Manfred Webert, a legtöbb mandátumot szerzett EPP vezető jelöltjét nem jelölték a Bizottság elnökének. [8] Bár a rendszert 2019-ben nem alkalmazták, egyesek a rendszer újjáélesztését szorgalmazták a közelgő választásokon. [9] [10] [11]

Az EPP, [12] PES, [13] EGP, [14] és PEL [15] bejelentette, hogy 2024-ben fő jelöltet kíván állítani, míg az ECR és az ID ezt elutasította. [16]

európai politikai pártok EP-csoport Listavezető jelölt
EPP Európai Néppárt EPP képviselőcsoport Ursula von der Leyen
PES Európai Szocialisták Pártja SD Nicolas Schmit
RENEW Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt Megújítás
EDP Európai Demokrata Párt
EGP Európai Zöld Párt Zöldek/EFA Bas Eickhout, Terry Reintke
EFA Európai Szabad Szövetség Maylis Roßberg, Raül Romeva
ID Identitás és Demokrácia Párt ID Nincs listavezető jelölt
ECR Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja ECR
PEL Az Európai Baloldal Pártja A bal Walter Baier
Az EU által el nem ismert európai politikai pártok EP-csoport Listavezető jelölt
PPEU Európai Kalóz Párt Zöldek/EFA Marcel Kolaja, Anja Hirschel
Volt Volt Europa TBD

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Eldőlt, mikor lesz 2024-ben az EP- és a magyar önkormányzati választás (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. május 17. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
  2. ↑ Liis Jaansalu: Európai parlamenti választások: a Tanács megállapodott az uniós választási jog korszerűsítését célzó intézkedésekről (pdf). Press Office of General Secretariat of the Council, 2018. június 7. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  3. ↑ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (2008/C 115/01). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008. szeptember 5. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
  4. ↑ Franciaországban a nemzetgyűlés Franciaországot 2018. január 3-án az EP választások szempontjából egy választási körzetté nyilvánította, de ezt az alkotmánybíróság elé vitték, és még nem született bírósági döntés.
  5. ↑ What is a spitzenkandidat? (angol nyelven). euronews, 2019. április 24. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  6. ↑ The EU's Spitzenkandidat 2.0 is heading for a fall | Financial Times. www.ft.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  7. ↑ First clashes liven up last EU Spitzenkandidat debate ahead of election (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2019. május 16. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  8. ↑ Who killed the Spitzenkandidat? (angol nyelven). POLITICO, 2019. július 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  9. ↑ Future of spitzenkandidaten could rest on next year's EU elections (angol nyelven). euronews, 2023. május 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  10. ↑ Is the Spitzenkandidat system really dead? Not if we act now (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2019. november 13. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  11. ↑ Why the EU's Spitzenkandidaten procedure should be revived before the next European Parliament elections. EUROPP, 2021. július 29. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  12. ↑ EPP backs spitzenkandidat, as other right parties abandon the process (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2023. május 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
  13. ↑ Nicolas who? Socialists close in on challenger to take on Ursula von der Leyen (angol nyelven). www.politico.eu, 2024. január 16. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
  14. ↑ European Greens to field Spitzenkandidaten duo in 2024 EU elections (angol nyelven). European Greens. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
  15. ↑ The Left will have a spitzenkandidat for 2024 EU elections (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2023. június 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
  16. ↑ Liberals divided over 2024 EU election campaign strategy (angol nyelven). POLITICO, 2023. július 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2024-es_európai_parlamenti_választás&oldid=26963145”