Érsebészet
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az érsebészet a sebészet azon tudományága, mely az erek és azok megbetegedéseivel foglalkozik műtéti beavatkozással.
Ennek megfelelően az érsebészet körébe tartoznak a különböző érbetegségek (trombózis, érelmeszesedés, visszér stb.), egyes esetekben a szív és az agy érbetegségei.
Érsebészet története[szerkesztés]
Az érgyógyászat fejlődése során a széles körben művelt sebészeti beavatkozás, még inkább a rekonstrukció a második világháború után lett véglegesítve, alakult ki. Mégis a legelső műtéti beavatkozások megközelítőleg a II. században történtek. Az érsebészet történetének pár fontos állomása:
Aneurysmaleírás, -műtét: II. század, Antyllus
Nyaki borda eltávolítás: 1858, Coote
Érvarrat: 1903-1912, Carell
Thrombendarteriectomiai műtét: 1947, Dos Santos
Vénaáthidalás (bypass): 1949, Kunlin
Arterio-venosus fistula: 1955, Malan
Sikeres aortaív-rekonstrukció: 1966, De Bakey
Fogarty-katéter: 1971, Fogarty
Leggyakoribb érsebészeti beavatkozások[szerkesztés]
Érvarrat[szerkesztés]
Egy ér összevarrása, valamilyen varrattípus alkalmazásával.
Éranastomosis[szerkesztés]
Két érvég egyesítése. Anastomosis típusok:
-End to end anastomosis: Jelentése "vég a véghez", lényege, hogy két eret a végüknél összevarrjon, ezzel egyesítve őket.
-End to side anastomosis: Jelentése "vég az oldalhoz", lényege, hogy az egyik ér végét összekösse egy másik ér oldalával, ezzel egyesítve őket.
Thrombectomia (embolectomia)[szerkesztés]
Artériás embolia, illetve artériás és vénás thrombosis eseteiben nyújt megoldást. Egy katétert vezetnek be az elzáródott érbe, végén egy felfújható ballonnal. Az elzáródott résznél folyadékot vezetnek a ballonba, az felfújódik, ezáltal megrepesztve a thrombust. Ezután többször megismételve kell a katétert fel-, illetve levezetni az érben, míg ki nem húzza a thrombust, és a visszavérzés megjelenik. Ekkor tekinthető a manőver befejezettnek.
Endarteriectomia, thrombendarteriectomia[szerkesztés]
Az endarteriectomia (thrombendarteriectomia) lényege, hogy a megbetegedett érfalréteget leválasztva és az esetleg rajta levő thrombussal együtt eltávolítva helyreállítja az ér lumenjét.
Bypass[szerkesztés]
Neve az angol "áthidalás" szóból ered. Lényege, hogy egy elzáródott érszakasz felett egy érgraftot, vagyis a test egy másik részéből kivett vénát vezetnek el, melynek célja, hogy kikerülje az elzáródott részt, ezzel akadálytalanná téve az áramlást. Ezt a test szinte bármely részén alkalmazni tudják.
Leggyakoribb érbetegségek[szerkesztés]
Érelmeszesedés (arteriosclerosis)[szerkesztés]
Az érelmeszesedés az artériákra ható fő érbetegség. Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) egy élettani folyamat, melynek során az artériák belső falára zsírok, úgynevezett plakkok rakódnak le, ezáltal csökkentve az erek térfogatát és a vér akadálytalan áramlását. Három fajtáját ismerjük:
-Atherosclerosis: Az elasztikus, és muscularis (nagy térfogatú) arteriák jellemző érfalkárosodása.
-Mönckeberg-féle mediasclerosis: Ritka fajtája az arteriosclerosisnak, Közepesen nagy muscularis és elasztikus arterákat érint.
-Arteriolosclerosis: Kis arteriák és arteriolákra jellemző arteriosclerosis.
Aneurysma[szerkesztés]
Aneurysma az érfal normálistól eltérő, zsákszerű kitágulása. Fő fajtái:
- Aneurysma ruptura: Korábban meglévő arteriás tágulat megreped
- Dissectio: Az arterián az intima – és csak az intima – megreped, majd vér kerül az érfal rétegei közé. Következménye lehet ruptura, vagy álaneurysma.
- Álaneurysma: Az ér folytonossága megszakad, a vér kiáramlik, de anatómiailag határolt területre. Így a környezete blokkolja terjedését, az ottlévő szöveteket roncsolja, és növekszik. (Az álaneurysmát gyakran keverik az aneurysmával!).
Arteriás thrombosis[szerkesztés]
Az arteriosclerotikus erek kritikus szűkületében vagy szűkületei között thrombosis alakul ki. Következményei a klasszikus triász:
- egyenetlen érfal (plaque)
- lelassult áramlás
- a vér alkotóelemei arányának megváltozása
Jegyzetek[szerkesztés]
Dr. Acsády György, Dr. Nemes Attila - Az érsebészet tankönyve